Működési mechanizmus

A Biztosítási Mechanizmus Működése

A biztosítások működési mechanizmusának az alapját az úgynevezett „kölcsönösség elve” vagy a „kockázatközösség” képezi. Ennek megfelelően ugyanazon kockázatnak alávetett nagyszámú személy vagy entitás anyagi szempontból szolidaritást vállal, és viszonylag alacsony értékű egyedi hozzájárulások (biztosítási díjak) révén, a biztosító társaságok szintjén egy közös alapot hoznak létre, melyből a kockázatok által ténylegesen érintettek számára fizetnek a befizetett hozzájárulásokhoz képest sokkal nagyobb pénzösszeget az elviselt károk mértékében (kárpótlások).

A biztosítások működésének alapelvei

1. „Biztosítható érdek”

– a biztosított és a biztosított tárgy között törvényesen elismert viszonynak kell lennie (pl. vagyoni vagy jelzálog viszony);

2. „Jóhiszeműség”

– a szerződő felek mindegyike köteles közölni a másik féllel a szerződés tárgyával kapcsolatos minden információt;

3. „A kártérítés elve”

– a biztosított anyagi helyzetének változatlannak kell lennie a biztosított esemény létrejötte előtt és után is;

4. „A jogátruházás elve”

– a díj biztosítottnak történő kifizetése révén a biztosító az esemény előidézéséért hibás féltől visszaszerezheti a kifizetett pénzt;

5. „A hozzájárulás elve”

– ugyanazon tárgyra vonatkozó több szerződés létrehozása esetén a biztosító kérheti a többi biztosítótól, hogy járuljanak hozzá a kártérítés kifizetéséhez;

6. „Okozati összefüggés”

– a biztosító felelőssége a biztosított eseményhez hatásban közeli károkra vonatkozik.

A Biztosítói és a Biztosítási Közvetítési Tevékenységekre Vonatkozó Jogszabályok Alapelemei

A biztosítási tevékenység Romániában vagy Romániából kifejtett tevékenységként van meghatározva, mely főként a biztosítási és viszontbiztosítási szerződések ajánlását, közvetítését, tárgyalását és létrehozását, a díjak bevételezését, a károk felszámolását, a regressziós és a helyreállítási tevékenységet, valamint a saját vagy a kifejtett tevékenység révén bevont alapok befektetését vagy kihasználását jelöli. A biztosító tevékenységet a biztosítók végzik, aki a mi jogszabályaink alapján két csoportra oszlanak:

Egy biztosítás létrehozásában fontos szerepük van a biztosítási közvetítőknek, akik a biztosítási viszonyt közvetítik a biztosítottak és a biztosítók között. A biztosításban közvetítők az alábbiak:

Osztályozási kritériumok és biztosítási kategóriák

1. A biztosítási ágazat (biztosítási terület) szempontjából történő osztályozás

Személybiztosítások

Tárgyuk a személy, a biztosítás szerepe ebben az esetben egy bevételkiesés kárpótlása, és/vagy az egyén életében az alábbi nem kívánt események bekövetkeztéből adódó számos kiadás fedezése:
• halál;
• rokkantság;
• kórházi ellátást igénylő balesetek vagy betegségek;
• • műtéti beavatkozások vagy orvosi kezelések.

Felelősségbiztosítások

Azáltal nyújt védelmet az ügyfelek számára, hogy abban az esetben, ha a biztosított pénzügyi veszteséget okoz egy harmadik személynek (egy áru megsemmisítésével vagy az illető testi sérülésével), a biztosító társaság az, aki fedezni fogja a sértett fél által igényelt kártérítések értékét. Egy ilyen biztosítás révén megmarad a biztosított vagyona, az érintett harmadik fél igényeinek kielégítése érdekében a biztosított nem kényszerül a vagyon csökkentésére vagy felszámolására. Harmadik félen egy felelősségbiztosítási szerződés által fedezett kockázat megvalósulása következtében kártérítésre jogosult személyt értjük. Az erre a területre jellemző legelterjedtebb termékek egyike a gépjármú-felelősségbiztosítás (RCA).

Javak biztosítása

A biztosítás tárgyát a természetes és jogi személyek (cégek) tulajdonát képező különböző kézzelfogható anyagi értékek képezik, azok a kockázatok pedig, amelyekre pénzügyi védelmet nyújtanak a legváltozatosabbak:
• a természeti jelenségek (viharok, földrengések, zivatarok, szárazság, stb.) által meghatározott teljes vagy részleges pusztítások;
• az emberek cselekedetei (lopás, balesetek) által meghatározott teljes vagy részleges pusztítások;
• bizonyos gépek és berendezések hibás működése által előidézett károk (robbanások, tűz).
A biztosítható javak az alábbiak:
• termelési álló- és forgóeszközök;
• épületek;
• ipari és háztartási javak (gépek, gépezetek, berendezések, elektronikai felszerelés, bútor, műalkotások), gépjárművek, repülőgépek, tengeri hajók, mezőgazdasági kultúrák, állatok, stb.

Pénzügyi érdek biztosítások

Az alábbi események által előidézett pénzügyi veszteségek fedezését feltételezi:
• az előre jelzett profit nem teljesítésének elmaradása;
• a kölcsönök adósok általi kifizetésének elmaradása;
• a szerződéses záradékoknak az üzlettársak általi nem megfelelő teljesítése, stb.

2. A tevékenységi kör szempontjából történő osztályozás

Általános biztosítások

• Baleset és betegség biztosítások

• Egészségbiztosítások

• A vasútitól eltérő, szárazföldi közlekedési eszközök biztosítása

• Vasúti közlekedési eszközök biztosítása

• Légi közlekedési eszközök biztosítása

• Vízi szállítóeszköz biztosítások

• Áruforgalomban lévő áruk biztosítása, beleértve a szállított árukat, csomagokat és bármely más árut

• Tűz és természeti csapások biztosítása

• Ingatlankár biztosítások

• Gépjárművek felelősségbiztosítások

• Légi közlekedési eszköz felelősségbiztosítások

• Vízi szállítóeszköz felelősségbiztosítások

• Általános felelősségbiztosítások

• Hitelbiztosítások

• Garanciabiztosítások

• Pénzügyi veszteségek biztosítása

• Jogvédelmi biztosítások

• Segélybiztosítások nehézségekkel küzdő emberek számára

Életbiztosítások

Életbiztosítások, az A betű a), b) és c) pontjában előírt kiegészítő életjáradékok és életbiztosítások, kivéve a 32/2000 számú törvény 1. Számú mellékletének a II. és III. pontjában előírtakat

• Házasság biztosítások, születési biztosítások

• Balesetbiztosítások (beleértve a munkabaleseteket és szakmai betegségeket is)

• Egészségügyi biztosítások

3. A megvalósítás jogi rendszere szerinti osztályozás

Kötelező biztosítások

Azokra a biztosításokra vonatkozik, melyeket kötelező megkötni, valamint a gépjármú-felelősségbiztosításra (RCA), mely magában foglalja a zöld kártyát is, és a kötelező lakásbiztosításra (PAD).

Választható biztosítások

A felek (biztosított és biztosító) közös megegyezése alapján jönnek létre egy biztosítási szerződés megkötése révén. A biztosítás csak a szerződésbeli záradékok biztosított általi teljesítése után lép érvénybe, miután befejeződött a kockázat felmérése és csak a biztosítási díj biztosított általi kifizetése után. Azon kockázatok, melyekre védelmet ajánlnak, száma és típusa társaságonként változik, minden biztosító rendelkezik annak a terméknek a létrehozási lehetőségével, melyet optimálisnak vél a célpiaci szegmens számára. Tehát a választható biztosítások változatossága és összetettsége összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a köztelező biztosításoké.

4. A Biztosított és a Biztosító Közt Létrejött Viszony Szempontjából Történő Osztályozás

Közvetlen biztosítások

Tényleges biztosítások, melyek a biztosítási mechanizmusba bevonják
a biztosítottat és a biztosítót, akik közt létrejön a biztosítási szerződés.

Társbiztosítás

Egy közvetlen biztosítási forma, mely során a biztosított egyszerre több biztosító társasággal hoz létre biztosítási szerződést a biztosítható vagyonra, viszont megosztva; az érintett kockázatok felvállalása nehézséget okoz egyetlen biztosító társaság számára. Ugyanakkor a biztosítás megosztva feltételezi a megjelenő kockázatokat, egészében kielégítve a biztosított igényeit.

Viszontbiztosítás

Egy közvetett biztosítás, lényegében a biztosító biztosítása. A viszontbiztosító megjelenése szükségszerű a biztosítottak által hozott javak értékének növekedése miatt, és a biztosítóval szemben támasztott követelmény, hogy szembenézzen súlyos kockázatokkal. A viszontbiztosítás révén a biztosító átruházza a biztosítottjaitól felvállal kockázatok és a velejáró díjak egy kisebb vagy nagyobb részét átruházza egy viszontbiztosítóra.

Scroll to Top

In ce limba doresti sa fie afisat continutul?

Dorim sa stim limba in care doresti sa fie afisat continutul site-ului pentru a va personaliza experienta.